A verseinek az alapvető élménye a magány.
Nehezen talál rá a boldogságra.
A szerelemben a gondoskodó anyát keresi..
Jellemző rá a reménytelen szerelem, kapcsolatot nehezen talál.
Első szerelme
Gebe Márta, a makói kollégium igazgatójának lánya. A nő nem viszonozta érzéseit, ezért József Attila öngyilkosságot kísérelt meg. Neki írta a ’ Csókkérés tavasszal’ című verset,
1927 őszén József Attila közelebbi ismertségbe került nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula. 1928- ban az író és barátai bemutatták neki Vágó Mártát, aki egy jómódú polgárcsalád gyermeke. Hamar megkérte a lány kezét, hiányzott neki a család. Azonban Márta apja, a kiváló közgazdász, Vágó József Londonba küldte lányát, hogy ott tanuljon.
Részlet József Attila leveléből
"T
udom, hogy most már nem szeretsz. Írod is, hogy nagyon-nagyon végtelenül szerettél. Így mondod, múlt időben. Én nagyon szeretlek most is. Minden ingadozásod és mindenek ellenére. Félre sem vonulok, nem is lépek elő, vagyok és leszek ahol, ahogyan hagysz. Csókot sem fogok kérni én mostmár soha. De ha szólsz, megölellek. Történni fogok csupán úgy és ahogyan akarod."
Táviratokban tartották a kapcsolatot, ám emiatt a szerelem lassan kihűlt. Márta belátta, hogy J. Attila nem tudná biztosítani a megfelelő körülményeket a családi élet számára és alkalmatlan a hivatali munkára. A költő azonban a
’Végül’ című versében a társadalmi különbségekre hagyatkozott:
„Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem”. 1928- ban írta
’Klárisok’ című művét, mely témáját tekintve szerelmes vers. A Vágó Márta- szerelem megannyi ellentéte összpontosul benne. A versben sok a metafora, viszont egy igét sem használ. Jellemző a disszonáns hangulat. A Klárisok egyfelől látványleírás: a vele szemben álló kedvesnek előbb a nyakán, majd mellén, derekán, végül „szoknyás lábán” fut végig a tekintet. Másfelől a látványok egymásra vágásával érzékelteti a kettejük közti távolságot, kapcsolatuk reménytelenségét.
KLÁRISOK
Klárisok a nyakadon,
békafejek a tavon.
Báránygané,
bárányganéj a havon.
Rózsa a holdudvaron,
aranyöv derekadon.
Kenderkötél,
kenderkötél nyakamon.
Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek ingása,
folyóvízben
két jegenye hajlása.
Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek kongása,
folyóvízben
néma lombok hullása.
1928 nyara
Egy előadói esten, 1929-ben ismerkedett meg következő szerelmével- egyben élettársával-,
Szántó Judittal, aki művelt asszony volt. 6 évig éltek együtt, Judithoz azonban alig írt verseket. ’Judit’ című költeményében elszakadásuk visszavonhatatlan voltát fogalmazta meg.
„Szegény Szántó Juditnak nem volt könnyű dolga. A lángelméből az jutott neki, ami nem láng, ha csak nem perzsel, s nem elme, ha csak nem mert megbomolhat. Följegyzéseiben, ez az ami csodálkozóba ejt, van néhány íróilag is sikerült pillanatfelvétel […] Sok vesződsége volt Juditnak Attilával, s nem csoda, ha rettentő keserűség gyűlt föl benne boldog-boldogtalan ellen. Beletörődni abba, hogy a költőt, akinek közele emelte ki a szürkeségből, aztán megmásíthatatlanul elvesztette? Nincs olyan angyal, aki erre képes volna. Sem olyan, aki ne másban keresné a hibát, párja elidegenedése miatt…”
(IGNOTUS PÁL, 1973)
"Arcodon könnyed ott ragadt / kicsike kezed megdagadt / kicsim ne búsulj tartsd magad / azért hogy rongyoskodsz velem / szövetség ez s nem szerelem". Szántó Judit, a költő halála után szép, irodalmilag sem jelentéktelen visszaemlékezést ír az egymással eltöltött esztendőkről. 1948-ban megbízást kap, hogy hozza létre a József Attila-emlékgyűjteményt. Ezután tudományos munkatárs lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 1963-ban hunyt el, hosszú betegeskedés után.
JUDIT
Fosztja az ősz a fákat, hűvösödik már,
be kell gyújtani.
Lecipeled a kályhát, egyedül hozod,
mint a hajdani
hidegek idejében, még mikor, kedves,
nem öleltelek,
mikor nem civakodtam s nem éreztem, hogy
nem vagyok veled.
Némább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ
s félelmetesebb.
Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk,
ha már szétesett.
Hideg csillagok égnek tar fák ága közt.
Merengsz még? Aludj:
Egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze
s rám ne haragudj!
1933 júniusában ismerte meg
Dr. Szőlősi Henrikné Marton Mária művészettörténészt egy kongresszuson. Ez egy hirtelen és rendkívül heves szerelmi fellobbanás volt, amit az ’Óda’ című vers is tükröz. A második rész egy szerelmi vallomás. Elmondja, hogy mit jelent neki a szerelem. Számára a szerelem nem csak egy felkavaró élmény, hanem egy mágikus erő, ami feloldotta a magányt és a mindenséget.
Óda /részletek/
2
Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő, fondor magányt
s a mindenséget.
Ki mint vízesés önnön robajától,
elválsz tőlem és halkan futsz tova,
míg én, életem csúcsai közt, a távol
közelében, zengem, sikoltom,
verődve földön és égbolton,
hogy szeretlek, te édes mostoha!
3
Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.
Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak,
te kedves, szép alak,
lényed ott minden lényeget kitölt.
A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.
Ízed, miként a barlangban a csend,
számban kihűlve leng
s a vizes poháron kezed,
rajta a finom erezet,
föl-földereng.
4
Óh, hát miféle anyag vagyok én,
hogy pillantásod metsz és alakít?
Miféle lélek és miféle fény
s ámulatra méltó tünemény,
hogy bejárhatom a semmiség ködén
termékeny tested lankás tájait?
Következő szerelme
Gyömrői Edit, aki pszichoanalitikus, József Attilát kezelte. A nő elutasította a költőt, neki már vőlegénye volt. A nő a beteg költő legfőbb bizalmasa, támasza, egyetlen reménysége. Mivel nem viszonozta szerelmét, kegyetlen, gyilkos indulatoktól fűtött versekben adott hangot kétségbeejtő kínlódásának, szerelmi kiszolgáltatottságának. Neki írta ’Gyermekké tettél’ (1936) című versét, melyben megjelenik az anyai szeretet hiánya.
GYERMEKKÉ TETTÉL
/részlet /
..................................................- ..........
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
T
edd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
1936. máj.
Utolsó szerelme
Kozmutza Flóra pszichológus. 1937- ben ismerkedtek meg egy társaságban. 1-2 hónap után megkérte a nő kezét; úgy érezte, megmenti őt Flóra. Végül József Attila barátai beszélték rá a kedvesét, hogy menjen hozzá feleségül. Flóra beteg lett, szanatóriumba került, nem tudtak találkozni. A költő vádló hangon írt hozzá. J. A. halála utána Flóra hozzáment Illyés Gyulához. Egy ’87- ben
megjelentetett könyvben Flóra leírta, hogy hozzáment volna a férfihoz, hogyha nem hal meg. Beteljesült boldog szerelem szólal meg ezekben a költeményekben, de már ez sem tudta visszatartani az „öngyilkosságtól”. A költőt a boldog szerelem állapota tölti el, de a felszabadultság érzése nem tart sokáig, mert folyton megzavarja a szorongás, a kétség, félelem. A versek alaphangja mindvégig a vágyakozás és áhitat.. A
Flóra című költemény öt részből áll, a részek között laza a kapcsolat.
1.
Hexaméterek
...............................................
Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!
E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szivemről,
mint sebről a kötést, te leoldtad - ujra bizsergek.
Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény,
és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.
1:’Héxameterek’ : Az időjárás a télből a tavaszba közeleg.A szerelem érzése is megfogalmazódik. A vers nyugodtságot sugároz. Elmondja, hogy reggel ír, kinyilvánítja a szerelmét Flóra iránt.
2: ’Rejtelmek’: 4 soros versszakokban ír, rímes, dalszerű.A természetet összekapcsolja a szerelem érzésével és a női alakkal. A szerelem ösztönzi az írásra.
Latinovits Z. mondja el
http://www.youtube.com/watch?v=EtpO6PneSnk&...
2.
Rejtelmek
Rejtelmek ha zengenek,
őrt állok, mint mesékbe'.
Bebujtattál engemet
talpig nehéz hűségbe.
Szól a szellő, szól a víz,
elpirulsz, ha megérted.
Szól a szem és szól a szív,
folyamodnak teérted.
Én is írom énekem:
ha már szeretlek téged,
tedd könnyüvé énnekem
ezt a nehéz hűséget.
3: ’ Már két milliárd’: Olyannyira felerősödik benne a szerelem, hogy képes érte bármit megtenni. Az emberekből hiányzik az érzelem. Elválaszthatatlan dolgokat kapcsol össze, pl.: paraszt- föld, növény- zöld, dolgos- eredmény.
3.
Már két milliárd
Már két milliárd ember kötöz itt,
hogy belőlem hű állatuk legyen.
De világuktól délre költözik
a szép jóság s a szelid érzelem.
Mindenségüket tartani a fénybe,
mint orvos, ha néz az üvegedénybe,
már nem tudom,
megadom magam kényre,
ha nem segítesz nékem, szerelem.
Ugy kellesz, mint a parasztnak a föld,
a csendes eső és a tiszta nap.
Ugy kellesz, mint a növénynek a zöld,
hogy levelei kiviruljanak.
Ugy kellesz, mint a dolgos tömegeknek,
kik daccal s tehetetlenül remegnek,
mert kínjukból jövőnk nem született meg,
munka, szabadság, kenyér s jószavak.
Ugy kellesz nekem Flóra, mint falun
villanyfény, kőház, iskolák, kutak;
mint gyermekeknek játék, oltalom,
munkásoknak emberi öntudat.
Mint minta, mint az erény a szegénybe,
s ez össze-vissza kusza szövevénybe,
társadalmunkba, elme kell, nagy fénybe',
mely igazodni magára mutat.
4: ’Buzgóság’: A szerelmesek ált. buzgók. Egyre jobban kezdi érezni a reménytelen szerelemet. Belefáradt a boldogság hiányába, vágyik az örök fiatalságra.
4. Buzgóság
Ha olyan buzgó volnék, mint szerelmes
s megbékülne e háborús család,
az emberek, keresném engedelmes
szívvel,
az örökös ifjuság italát.
Nehezülök már, lelkem akkor boldog,
ha pírban zöldel a fiatal ág -
bár búcsut int nekem... E fura dolgot
űzném,
az örökös ifjuság italát.
Fecseghetnének nyelves tudományok -
mind pártfogolna, ki szivébe lát:
legalább keressem, amire vágyok,
bár nincs,
az örökös ifjuság italát.
5: ’Megméressél’ : Mintha a világnak mesélne Flóráról. Négysoros, ütemhangsúlyos versszakok, a sorok végei rímelnek. Boldog, hogy rálelt a nőre. Isteni magaslatokba emeli és kérleli, hogy szeresse.
5.
Megméressél!
Már nem képzelt ház üres telken,
csinosodik, épül a lelkem,
mivel az árnyakkal betelten
a nők között Flórára leltem.
Ő a mezőn a harmatosság,
kétes létben a bizonyosság,
lábai kígyóim tapossák,
gondjaim mosolyai mossák.
Ízét adja a tiszta víznek,
száját adja a tiszta íznek,
hazaszólít, amikor űznek,
szemében csikó legelészget.
Ő az okmány, kivel a kellem
a porráomlás ellen, a szellem
az ólálkodó semmi ellen
szól, pöröl szorongó szerelmem.
Érdekeimből megértettél,
bátorrá vakmerőből tettél,
kínlódtál, amig nem szerettél,
egész világom ege lettél, -
hát dícsértessél s hirdettessél,
minden korokon át szeressél
s nehogy bárkiben alább essél,
mindig, mindenütt megméressél!
1937. febr.
A
Flórának című versben merengő, félálomszerű hangulat figyelhető meg. Úgy tűnik, már csak a szerelem köti az élethez. A szerelem mellett megjelenik a halál, ami egyenrangú az élettel. Úgy érzi, hogy végre viszontszeretik, e nélkül nem érne semmit az élete.A halál nem félelmetes, hanem megnyugvás, menekülés a krízisből. A lét utáni lét látomása: zöld ég, csillagok, szemléli a világot. Felidézi egy gyerekkori emlékét: hajósinas, nézi a Dunát, ami az életet idézi, idilli, még a hordaléka is szép. Az élet csak ráadás, a halál örökké tart. Nem ragadja el a halál, mert tudja, hogy valaki szereti, és visszatér hozzá. A költészet által közvagyonná teszi a lelkét.
Azonban, mint már említettem, Flóra iránt érzett szerelme sem tudta megakadályozni korai halálát.
József Attilát 1937 novemberében nővérei Balatonszárszóra vitték, ahol december
3.-án tragikus körülmények között halt meg.
Összegzés
Múzsái:
* Márta (1) : 1927-ben ismeri meg Vágó Mártát, egy jómódú család lányát. Tervezték a házasságot, de Márta hiányolta a biztos egzisztenciát.
* Judit : 1930-ban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki 1934-ben féltékenységből öngyilkosságot kísérel meg.
* Márta (2) : Marton Márta művészettörténész ihleti őt az Óda című verséhez.
* Edit : Gyömrői Editbe a pszichoanalitikus kezelések alatt szeret bele, ennek bizonyítékai: Gyermekké tettél – eredeti címe: Egy pszichoanalitikus nőhöz –, … aki szeretni gyáva vagy, Nagyon fáj című versek, valamennyi 1936-ban keletkezett.
* Flóra : Kozmutza Flórát, a francia szakon végzett, esztétikából doktorált gyógypedagógust (Illyés Gyula későbbi feleségét) 1937-ben betegen ismeri meg; ez a kapcsolat beteljesületlen szerelem volt.
Mystyk
