http://www.magyarmenedek.com/writer/38/1/http://www.magyarmenedek.com/writer/38/1/
Mysty Kata
Éber álmától fél...
Pusztából repült ki egy nehéz sas madár,
vakká tette, meg is sebezte itt a fény.
Tüzes gömb már , tüzet nyelő e földi lét,
könyörög, vizet kérve szomjas holnapért.
Pokol árnya gyermeteg rávetül, terül.
Nem menekül, lakat alatt békéje vár,
Félénk fogoly, szívében épen él a vágy.
Zsarnokká lett, mégis mentő társakra vár.
Halált fiadzik már a hűséggel szülő!
Remete a lélekbe zárt mély fájdalom.
Kínja koronázza, de meg nem nyugtatja,
éber álmától fél, suttog a csöndes éj.
http://www.vadallatok.hu/hatterkepek/madarak/feherfejuretisas_eagle25.jpg
https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNzHc7E3yHvNA_wQtXCCE9x3sJhuuUhPGlOtal4H8oK4r4AYQHU3bnEYRV6rboHxvErukiqPSGQGF2wyylRHNFTewo1iMnOH2WP_1f54KnpAdqu8k9bQ23pvsFOtkkxODFteq7TPCTpQg/s1600/K%25C3%25A9p+108.jpgger_filtered.jpg
Mysty kata
Úszni tanultam...
A Halak jegyében születtem...
úszni tanultam meg öt x után,
s, a vízben újra élni kezdtem,
minden rosszat eltemettem.
Hálás voltam az oktatómnak...
Drága Tóni megköszönöm az
életben maradás örömét,
és büszke makrancos ösztönét.
WASS ALBERT
A TOLL
Nézted:
mikor a tollad sercegve szalad,
milyen szeszélyes utakat
kóborol be a fehér papíron?
Én azt hiszem, hogy én is toll vagyok,
eszköz egy láthatatlan kézben.
Szinte érzem:
életutam kanyargós nyomát
vérvörös csíkkal
mint festi be vérem.
Talán egy könyvben vagyok egy betű.
Talán egy szó.
Talán egy költemény.
Mit tudom én,
Csak azt tudom,
hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
mit kiolvas belőlem valaki,
ha letette a tollat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése