Ballagás és más...

Mysty Kata

Gyermekem

szívem valami erős pengeél
benne életünk őssejtje éldegél
a szívem dús kalászt termő mező
benne léted testőre védelmező
szívem elrejtett sziklakolostor
benne ott van mindig a mentő ostor
a szívem gyógyító angyali üzenet
benne lelkedet orvosló áldott kenet

Szereted Márait ??

Kortársak : - Pete M . László

http://www.poet.hu/szerzo/Pete_Laszlo_Miklos
A főszerkesztőm sorai..

Kora nyári friss derű
Száll a levegőben,
Remény-Csipkerózsika 
Most van ébredőben.
—–
Eljövendő szép napok
Ígérete zendül,
Az összes gond sápadt arca
Mosolygósra pendül.
—–
Tombol a déli meleg,
Zsongnak a friss lombok;
Jövő-kékben virítanak
A távoli dombok.
—–
Kora nyári friss derű
Ragyog Lét szemében,
Talán csak bizalomból és
Hitből áll az Éden…
 Pete M. László

Pete László Miklós

Emelt fővel - talpig dalban

Emelt fővel - talpig dalban,
Nem harsányan,
Nem is halkan;
- Csendes, szerény út az emberé;
Csak ezen juthatunk tiszta
Igaz cél felé.

Élni minden pillanatban,
Emelt fővel,
Talpig dalban.

Az Élet mindig szerelmet remél,
S a szerelem
Örök tavaszban él.

Nem harsányan,
Nem is halkan;
Ember lenni - holtomiglan.

Nem térni jobbra,
Se balra;
Szükség van hűségre,
Dalra.

Emelt fővel - talpig dalban;
Boldog, józan bódulatban.

Szükség van imára, dalra,
Szükség van most a magyarra,
Szerbre,
Szlovákra,
Románra,
Szükség van sok kis hazára.

Mi a vers?

Nem tanít a vers. Sohasem
Törzsanyagot tesztel;
Nem feleltet, és a költő
Nem iskolamester.

A vers nem száraz tudásból terem;
A vers a bennünk élő
Végtelen.

Nem politizál. Ritmusa
Nem a kampány sodra;
A jó vers sosem pályázik
A szavazatodra.

A vers nem sivár pártpolitika;
A vers a tiszta mindenség
Maga.

A vers nem lelki patika,
Nem díványra fektet,
Nem pótol gyógyszert vagy imát,
Nem foltoz defektet.

Nem egyszerű gyógyszer a költemény;
De nélküle nincs Élet
És Remény.

A vers nem elvont szépségnek
Halvány tükörképe;
Nincs értelme a vitának,
Hogy a csúnya szép-e.

A vers az örök Élet dallama;
A Ritmus talán
Az Élet maga.

Emelt fővel - talpig dalban,
Nem harsányan,
Nem is halkan;
- Csendes, szerény út az emberé;
Csak ezen juthatunk tiszta
Igaz cél felé.

Mysty Kata szonettek

Mysty Kata

Szeptemberi szonett 1. Miért is kellenék...

Szeptemberi csengőszó jelez,
s rám tör régből fakadó hiányérzet.
Kellene talán iskolába mennem?
Elrobogtak tova tartalmas évek...

Nyugtalan giling-galang szívem,
könyv, tanterem friss illata várt.
Nyughatatlan lüktet halántéki erem,
éreztem, köröttem forog a világ.

Tanterv- és naplóírás; teendők sora,
óra, ülés - rend a lelke mindennek!
Pereg eseménydús varázslat tova.

Miért is kellenék én ennek a világnak?
Munka után édes a pihenés - élvezem.
Bizsergető sóhajok halkan muzsikálnak.

nosztalgia

Mysty Kata

Szeptemberi szonett 2. Hiányérzet

Nyugodni készülődik a szeptemberi nyár,
Túlzásba vitte kissé az sütkérezést,
Mint szabálytalan játékosnak lap jár,
Szégyenkezve pályán kívül időt remél.

Fényét kénye-kedvére nem onthatja,
Sok kárt okozott e lávás lángolás!
Lángnyelvét csúfolkodva sem nyújthatja,
Színt űző játékkal kezdődik az elmúlás.

Iskolacsengő ad hangot őszi zenének,
- őszül fű, fa, virág, s a levegő lehűl,
Nyár-kacaj integet hervadó levélnek.

Rajtzászló fellegekig magasba lendül.
Gyerekzsivaj zsibongva-zsongva útra kél.
Nyugdíjas tanár lelkére hiányérzet ül.

Jézus nyomában

http://www.p4panorama.com/panos/HOLYLAND/index.html

                                                                                   

 Mysty Kata

A Révészem


Hívő vagyok,
- hitem kevés...
Utas vagyok,
- útban Felé!

Bár lehetnék
Őt követő
tanító,
" Megváltásra méltó!"

Legyek
látón élni akaró,
kezemet
imába kulcsoló.

Fél úton már a
társa vagyok,
de most még
nélküle csak "fél"!

Egésszé Ő tesz ;
"a Révészem",
ha fölvesz és
átvisz magával

az Örök mezőn,

engesztelőn!
                      

   
   Mysty Kata
Lenni még, ha lehet még!?

Pillanatért,
amiben megbújik sok ki-kinyíló szelep
megannyi várandós örömre.
Figyelemért,
mert óva inthet a magunkba süllyedéstől...
Bocsánatkérő szünetért,
amikor a lelkek egyensúlyba kerülnek.
Bizalomért,
ha fölér nem is egy életmentő műtéttel!
Lenni még, ha lehet még?!


Mysty Kata
Szidzsok
        1.
Fiúgyermekem anyaföldünk zöldje, lányom  tengerkék égbolt.
Az anyaföld zöldje pihenőre hív, a tengerkék égmező ad- e teret nyugalomnak?
Az anyaföld zöldje sem lehet közönyös a kék éggel szemben - féltő tekintete beborul.

        2.
A hegedű sorsunk hangszere, a vonója szerelmünk.
A szerelmünk, mint vonó elkopik , a hegedű sértetlen marad-e?
A hegedű épsége is véges, észreveszed , ha sír .  

  http://hu.wikipedia.org/wiki/Szidzso

Vizek felett...

Wass Albert: Vizek felett

Ó Istenem, de könnyû volna
az élet-terhek hordozása,
ha tudnám azt, hogy minden könnyem
Valakinek mosolygása.

Ha tudnám azt, hogy minden álmom,
amit az élet szétzilál,
valakinek valóra vál
és lelkem minden barázdája,
amit a sors naphosszat árkol:
neki lenne boldogsága.

Ha tudnám, azt, hogy amíg bírom,
minden ütést érette adnak.
Lélekölõ fekete éjek
az Õ álmain virrasztgatnak,
minden derékba tört reményem,
õrlése száz malomkeréknek:
minden, amit reám mérnek:
simogatás egy Sortestvérnek.

Mint tenger-õr elnézek messze,
csalnám a vihart magam ellen,
vigyáznék: az Õ vitorlája
mindig fehéren lengedezzen,
s ahova akar, oda menjen.

Ó Istenem, de szép is volna:
így örködni valakiért
vizek felett az õrtoronyba.

http://wassalbert.blogspot.hu/2013/04/amorakac-pirkadat.html?spref=fbhttp://wassalbert.blogspot.hu/2013/04/amorakac-pirkadat.html?spref=fb
mystyk
Wass A.  nyári éj...

Leszállt az éj a rengeteg fölé,

lombok között a fényes hold szitál,

tündéri tónak csöndes tükörén

az égi bársony csillagképe áll.

-

Zöld tisztáson álldogál az őz,

mellette szép gidája lépeget,

kedélyes vándorunk: a hold

gyönyörűségesen nevet.

-

Zabvetésben meglapul a nyúl,

felette szál egy felriadt madár,

bokrok között rikoltoz egy kuvik.

Ki tudja, tán a kapzsi róka jár!…

-

A hegytetőn egy fáradt nyáj pihen,

még egyet-egyet kondul a kolomp,

aztán elhallgat csendes némasággal,

felette szürke némaság borong.

-

A tücskök búsan hangversenyre kelnek,

lombok között lágy szellő susog,

tündéri tükör égi bársonyán

szent békességnek csillaga ragyog.

Ne hagyd ki ezt a blogbejegyzést!

Ne hagyd ki ezt a blogbejegyzést!


Mysty Kata
Tavasz - pillanatok


Tavalyi liliomillat kering, dacol,
színével tenger szirtet rajzol valahol.
Barackfa virágzik, s közöttük jár- kel,
a szem improvizál kibomló rózsa bájt.

Táncoló liliom keringője döccen,
'míg színe tengert rajzolva szálldos.
Barackfa virágra méhecske röppen,
súgva, suttogva hív , invitál a röpte.